B r i n k   J o n e s

Először elvágta a torkukat. Mindkettejüknek. Csendesen, békésen haltak meg, egy olyan álomban, amelyből sosem fognak többé felébredni. Vér... minden véres... Valami felviszi a tekintetem a falra. SZABADSÁG. Ez a szó látszik a mozdulatlanul heverő testek felett a falon. A betűkről hosszabb-rövidebb vonalakban már lefolyt a vér, amivel felírták. 

A város kolosszális, világító tornyai ott ragyogtak a sötét éjszakai égbolt alatt, a gigászi méretű Yhaars gázbolygó mindenható, álomszerűen varázslatos dicsfényt árasztó körívének előterében. A hatalmas gázóriás körül ott gyülekeztek jóval kisebb méretű gyermekei, a Shayr, a Kark és a Voyris hasonlóan tüneményes, több színben pompázó ünnepi ruhát öltött üveggolyóbisai is.   

Érzed, ahogy zuhansz.

Körülvesznek a hullámok.

Érzed, ahogy valami lehúz a mélybe.

Szabad vagy...

Akár a folyó.

Sikolyokat hallott. Rengeteg, rengeteg elkárhozott lélek sikolyát... Egyszerre rázúduló, szörnyű kakofónia volt ez. Minden irányból, mindenhonnan jöttek, betöltötték az elméjét, a tudatát. 

Kinyitotta a szemét, de csak sötétséget, homályos vízfodrokat, elmosódott képeket, fura, eldeformált alakzatokat látott.

Brink Jones leugrott a hídról.

Hosszas zuhanás után csapódott a folyó felszínének. A víz alá került, ide-oda lökdösték őt a hullámok, elmerült, felemelkedett, elmerült. Gyötrődve, vergődve kapkodott levegő után, hangtalanul sikoltozva a víz alatt. Hosszú ideig kapálózott, míg meg nem adta magát a folyó végtelen erejének. 

A teste elernyedt. Megfulladt. 

Brink Jones meghalt.

Legalábbis úgy tűnt.

Az újságok, a hírfalak másnap már tele voltak az esettel, mindenki pontosan tudta, hogy Brink Jones-t is elragadta a vész-kór, majd az elméjén eluralkodó őrület következtében belvetette magát a Iolwyn-folyóba.

Újabban a vész-kór volt Megapolisz náthája. Egy olyan betegség, amire még nem tudták a gyógyírt. Az emberi érzékszerveken magasan túlmutató szintekről támadó őrület volt, emiatt végzett Brink Jones a szüleivel, majd ezután önmagával is. Sosem lehetett tudni, kit talál meg és ki kapja el, de akinek sikerült, az innentől kezdve szörnyű veszélyt jelentett a környezetére és önmagára is. Talán a hosszú űrvándorlás során hozta az emberiség magával valahonnan, vagy, ahogy a szeranisták mondták, egyfajta felsőbbrendű beavatkozás megnyilvánulása volt ez a szörnyű kórság, az Univerzum szörnyű büntetése, hogy visszavezesse ezt az eltévedt, kontrolljait vesztett fajt létezésének helyes medrébe, és így vessen véget a folyamatos, természetellenes züllésének és vég nélküli szaporodásának, más bolygók megfertőzésének, kiszipolyozásának.  

Hogy valóban így volt e, azt természetesen senki sem tudhatta.

___________________________
Linkek:

Jegyzetek a Megapoliszi álmokhoz: A vészkór https://www.beronis.hu/l/jegyzetek-a-megapoliszi-almokhoz-a-vesz-kor/
Jegyzetek a Megapoliszi álmokhoz: AcremCity https://www.beronis.hu/l/jegyzetek-a-beronis-megapoliszi-almokhoz/
Jegyzetek a Megapoliszi álmokhoz: A Szerán https://www.beronis.hu/l/jegyzetek-a-megapoliszi-almokhoz-a-szeran/