Gótikus metropolisz

01/28/2020

A Batman: The Animated Series a valaha készült egyik legjobb és legmélyebb animációs sorozat, ami valaha készült. Még gyerek voltam, mikor a tévében adták, és én rendszeresen néztem, és már akkor megfogott zseniális történeteivel, karaktereivel, látványvilágával. Az art deco stílus, mely a kedvenc építészeti stílusom lett, mind a Batman rajzfilm-sorozatnak köszönhető.

Ahhoz, hogy egy világ nagyon megfogjon, csupán két nagyon fontos (ugyanakkor nagyon nehéz) követelményeknek kell megfelelnie: hiteles karakterek, akikkel együtt tudok érezni, különleges látványvilág.

Batman az emberarcú istenek és klasszikus mitológiai hősök kortárs reinkarnációja. Papírra és vászonra vetülő sötét sziluettje a mi saját árnyékunk.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

A Batman TAS mai napig óriási inspirációt jelent a számomra. Egyszerűen imádom a karaktereket, a helyszíneket, az epizódok történeteit, melyek olyanok, mint megannyi, rövid (kimondva rövid, pedig mennyi minden történik bennük), húsz perces, saját tanulsággal rendelkező fabulák lennének. Imádom a különböző epizódok cselekménye mögött húzódó gondolati, filozófiai hátteret, mely minden egyes részt összeköt: az óriási, gótikus metropolisz, mely mint egy gigászi méretű gyerekszoba, ahol minden egyes polgár éli mindennapi életét, és ahol mindeközben ezek a felturbózott Tom & Jerry párharcok játszódnak e maskarás, kívülálló hősök képében. Ugyanis itt nincsenek se jók, se rosszak, és a Batman TAS inkább ebben a köztes, izgalmas árnyékzónában mozog. 

Mindennapi életünk komor színtere e hősök élet-halál harcának játszóterévé változik.

A késő esti órákban, mely időszak számomra is a kedvenc része a napnak, amikor egyedül lehetek, amikor az egész világ alszik, amikor senki sem zavar, e komor, beláthatatlan, fullasztó metropolisz kívülálló főhősei vívják fogócskájukat. Mint mondtam, nincsenek igazi hősök, a "negatív" karakterekkel éppúgy együtt érzünk, mint a "pozitív" hősökkel, és mindkét félnek megvannak a maga defektusai, fóbiái, rémálmai.

Az igazi nagy rémálom azonban maga Gotham City, ez a fullasztó nagyváros, mely aztán a defektusos hősöket is összehozza, hogy egy amolyan "összesodródott" családot alkossanak: Tim Drake, mint Robin, Barbara Gordon, mint Batgirl, illetve Alfred, a hűséges komornyik, aki talán valóban az egyetlen, tényleg pozitív hős a meggyötört, megvesztegethetetlen Gordon főfelügyelő mellett.

Batman a gazdasági problémák és a növekvő bünőzés miatt szorongó nagyvárosi tömeg hérosza. (...) A Batman-univerzumban a főbb szereplők excentrikus sztárként viselkednek és személyes brandet építenek. A figurák megjelenése és eszköztára a legutolsó kiegészítőig aprólékosan kidolgozott, hiszen a választott alteregó az egyedi imázst tükrözi. Akár a jók, akár a rosszak oldalán bukkannak fel, a megjelenésük kísérteties szemfényvesztés, a vágyott hatást kiváltó látványosság. Batman, Robin vagy Joker szerepeket játszanak, a közönség pedig maga Gotham városa.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

Ez az, ami annyira vonzó és átélhető ebben a Batman TAS-Univerzumban és ezért olyan egyedülálló ez a világ. A "negatív" karakterek legalább annyira a hőseim, mint a "pozitív" hősök, hiszen rendkívül sok kedvencem van közöttük, például a Joker, a Clock King, a Killer Crock, a Pingvinember, a Macskanő, és még sorolhatnám. Ezek azok a karakterek, akik nélkül Batman sem érne semmit, és a két oldal úgy egészíti ki egymást, mint nappal és éjszaka, öröm és bánat, vagy ying és yang... de defektusaikat tekintve mind kívülállók, és mind ugyanabban a csónakban eveznek az őrület viharos, háborgó tengerén.

A Batman TAS a mai napig nagy kedvencem, és olykor-olykor újranézek néhány részt (a kedvenc évadom az utolsó, negyedik évad, de az előzőek közül is vannak kedvenc részeim). Nagy szerencse, hogy ebay-en sikerült egy albumot megvásárolnom nagyon jó áron (ráadásul az egyik legutolsó példányt), mely remek betekintést nyújt a sorozat alkotófolyamatiba.

Néhány kép a zseniális albumból:

A harc valódi terepe a saját tudatalattija, amit a ház alatt elterülő hatalmas barlang jelképez. A homályos, nyirkos termek és baljós csarnokok megannyi titkot rejtenek és csak igen kevesen léphetnek be oda.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető  

A külső szemlélő számára úgy tűnhet, mindent lát és hall, mindig mindenhol ott van. Mintha nem is emberi lény, hanem a rossz lelkiismeret mindenható démoni kivetülése lenne, ezért Gotham egyetlen bűnözője sem érezheti magát egyetlen percre sem biztonságban. A New York régi becenevét viselő nagyváros annyira nyomasztó és romlott hely, amit csak egy Wayne/Batman-féle sötét és ellentmondásos hős menthet meg.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

A magány és tehetetlenség legyőzésében az állat egyfajta fogódzó, a denevér emblémája olyan, mint egy tragédiára vagy balesetre emlékeztető sebhely. A sötét jelmez elrettentő és ijesztő a bűnözők szemében, miközben a viselőjét a saját legyőzött félelmeire emlékezteti. Annak az örök szimbóluma, hogy Wayne már uralja a saját démonait.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

A kedvenc Batman: The Animated Series részeim:

1. Batman: A rém álarca (egész estés animációs film, nem akármilyen, erős és tragikus szerelmi szállal)
2. The New Batman Adventures 17. rész: Old Wounds
3. The New Batman Adventures 02. rész: Sins Of The Father
4. The New Batman Adventures 05. rész: You Scratch My Back
5. Batman The Animated Series: Season 1, 32. rész: Beware The Gray Ghost
6. Batman The Animated Series: Season 1, 6. rész: It's never too late
7. The New Batman Adventures 06. rész: Never fear
...és még sorolhatnám.

A Batman: The Animated Series sikerén felbuzdulva az alkotók elkészítették egy másik szuperhős, Superman animációs sorozatát is, ami szintén nagyon jól sikerült, hiszen ez az alkotói gárda (Paul Dini és csapata) szinte képtelen hibázni)... az már a Superman-univerzum "hibája" és defektusa, hogy ebben a világban nem szerepelnek annyira mély karakterek és az ehhez köthető konfliktusok, hogy olyan mély történetek és epizódok szülessenek, mint a Batman sorozat esetében. Nem csoda tehát, hogy a Superman-sorozat legjobb része többek között azok az epizódok, amelyben crossover-ként megjelennek a BTAS széria karakterei, mint például természetesen Batman vagy Tim Drake, azaz Robin, aki az egyik kedvenc karakterem a sorozatban.

Remek egész estét animációs film egyébként a World's Finest, ahol egy különleges szerelmi háromszög alakul ki Bruce Wayne-Lois Lane és Clark Kent között, ellenfélként pedig az egymással "szövetséget" kötött Joker és Lex Luthor lép fel hőseink ellen.

Az újabb Batman szériák, például a Batman Beyond már valahogy nem vált a kedvencemmé, viszont a Return of the Joker című egész estés animációs film egész jól sikerült.

Paul Dini és Bruce Timm csapata volt az első, akik komolyan vették Batman világát, és valós problémákat ábrázoltak történeteikben, melyek mind a mai napig megállják a helyüket. Sőt, új karaktereket is kitaláltak, például sokak kedvencét, Harley Quinn-t is nekik köszönhetjük.

A bűnözők jelmezei és álarcai valójában tragikus sorsú, megtört embereket takarnak, akik a cselekedeteikkel tükröt tartanak Wayne elé. Még ha az alkotók aktuálisan el is rajzolják vagy tarka bohócokká szelidítik őket, a jellemüket meghatározó sötét belső konfliktusok megmaradnak. 

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

Író

  • Paul Dini
  • Michael Reaves
  • Randy Rogel
  • Steve Perry
  • Brynne Stephens
  • Sean Catherine Derek
  • Alan Burnett
  • Laren Bright


Rendező

  • Bruce W. Timm
  • Eric Radomski


Hang

  • Kevin Conroy
  • Efrem Zimbalist, Jr.
  • Bob Hastings
  • Robert Costanzo
  • Loren Lester
  • Mark Hamill
  • Arleen Sorkin


Főcímzene

Danny Elfman 

Zeneszerző

  • Kristopher Carter
  • Harvey Cohen
  • Todd Hayen
  • Michael McCuistion
  • Shirley Walker
  • Danny Elfman


[Carl Gustav Jung] elmélete szerint a felnőtté válás során úgy alkalmazkodunk a környezetünkhöz, hogy a személyiségünk köré egy külső burkot, egfajta maszkot teremtünk. E képzeletbeli álarcot felöltve nemcsak kisebb kockázattal léphetünk ki a külvilágba, de közben kialakul egy olyan árnyék-személyiségünk is, mely azokból a negatív minőségekből épül fel, amelyeket a maszk segíségével szeretnénk elkerülni.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

Nem szeretnék ugyanakkor megfeledkezni egy másik zseniális alkotásról, a Batman: Vengeance című PC játékról, mely a BTAS stílusában készült. A mai napig emlékszem arra a nem mindennapi élményre, amikor az egyik éjszaka elkezdtem a játékot, és már a redőnyön beszűrődött a reggeli nap fénye, és én még mindig a játékot bújtam, annyira megragadott az egész világ, hogy végre én magam is Gotham City óriási metropoliszának részévé válhatok. 

Remek játék, minden Batman-rajongónak csak ajánlani tudom. Egyetlen hibája, hogy itt-ott túl nehézre sikeredett, a logikai feladatok és egy-két túl nehezen legyőzhető ellenfél igencsak dühítő tudott lenni, de ez mit sem vont le a Batman-Gotham-élményből.

Képkockák a játék egyedi képvilágából:

Batman megismerte és uralja a benne munkáló sötét erőket, ami egyúttal folyamatos küzdelmet jelent. A rosszak egy adott ponton elveszítik ezt a belső harcot. (...) Azért szenvednek törvényszerűen kudarcot, mert nem dolgozzák fel a tragédiájukat és az végül felemészti őket. Nem kontrollálják a félelmeiket és indulataikat, hanem átadják magukat a negatív érzéseknek és a külvilágot okolják mindenért.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

Talán három ilyen játék volt még, amivel éjszakából nappalba menően játszottam, az egyik a Broken Sword: The Shadow of the Templars, a Terminator: Future Shock (és annak folytatása-kiegészítője, a Terminator: SkyNet) a másik pedig a StarCraft első része, de a Mortal Kombat első két részével is rengeteget játszottam (a harmadik rész valamiért nem futott a gépemen, a negyedik rész pedig valahogy nem annyira tetszett, de lehet hogy csak amiatt, hogy a régi 2D-s játékok rajongója vagyok, kivéve az olyan játékokat, mint például a Return to Castle Wolfenstein, vagy az Evil Dead Regeneration).

Magányos hősök a végtelen kiterjedésű, fullasztó, éjszakai metropoliszban.
____________________________________________


Bruce Wayne személyiségjegyeit és motivációit egy szörnyű, sokáig elfjtott gyerekkori esemény határozza meg, a sötét árnykép születése e meghatározó élettapasztalat önterápiás feldolgozása. (...) A barlang védett anyaméhében megszülető Batman végeredményben Bruce Wayne felettes énjeként funkcionál. Az éjjelente testet öltő árnyalak azokat az ideákat és normákat közvetíti a nappal vívódó férfi számára, amelyekkel a helyes irányba terelheti a tudatalattijából feltörő energiákat. (...) A maszk mögött Wayne tökéletessé válik, ám éppen ezért soha nem léphet ki a fényre és soha nem hagyhatja maga mögött az éjszakát.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető 

Érdekesség, hogy a legelső regény, amit valaha írtam a Batman Visszatér volt, melyet még saját készítésű rajzokkal is illusztráltam. Annyira megragadott a Tim Burton-filmek hangulata és története, hogy (ahogy azt a Könyv Guru interjúmban is elmondtam), ha láttam egy olyan filmet, ami nagyon megfogott, muszáj volt a saját szavaimmal írásba foglalnom. 

A másik "regényem" a Broken Sword: The Shadow of the Templars volt, ami szintén óriási kedvencem volt, és mind a mai napig annak számít. Hihetetlen stílusa van a játéknak, remek a design, a történet, köszönhetően a zseniális animációs rendezőnek, Don Bluth-nak). Ebben a játékban minden remekül összeáll: a képi világ, a karakterek, a zene... egyszerűen (egy-két túlságosan nehéz logikai feladvány kivételével) nem tudok negatívumot mondani róla. A játék során én magam lehettem a szépséges Párizsban bolyongó, a szerelmet kereső amerikai turista, George Stobbart, akivel számtalan helyszínt bejárhattam (a misztikus Írországtól a történelmi rejtélyekkel teli Szíriáig), és közben Nicole Collard személyében az igaz szerelemet is megtalálhattam.

A játék során sokszor nem teljesen világos (és ez adja a történet egyik varázsát), hogy a rejtélyek megoldására George vajon saját maga, vagy Nico iránt érzett szerelme miatt vállalkozik. A játék kézzel rajzolt látványvilága egyszerűen magával ragadó, és szinte minden apró részletben találni valami elrejtett érdekességet... melyet George remekül megírt  narrációja tesz még érdekesebbé.

Egy olyan remekmű született ezzel a játékkal, amit sosem sikerült megismételnie egyetlen kalandjátéknak sem, még ha több kedvencem is készült e műfajban (The Legend of Kyrandia például. vagy a Beneath the Steel Sky, vagy a Monkey Island), de egyik sem éri el a BS szintjét.

A sötétség-fénysugár-árnyék kontrasztos ellentétpárjaival dolgozó, a láthatatlan ördögi vérszívó alakját megidéző, látványos kiállású Batman a saját traumáiból merít erőt. Az ösztönös önterápiát a hős még akkor is a város megmetnésére használja, ha a közösség időlegesen elutasítja. A Wayne által életre hívott lény nem golyóálló és meggyógyítani sem tudja önmagát, az emeli az átlag fölé, hogy a kialakuló kettős személyiségét szilárd alapelvek és minták mentén szervezi. Batman testileg és lelkileg is megtörhető, mégis legyőzhetetlen. Ha szükségünk van rá, a hamvaiból feltámadva újjászületik és a segítségünkre siet.

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető

Valahol Ginen Beronis-Vakember párosához a Bruce Wayne-Batman kapcsolat adta az inspirációt, ez tagadhatatlan. A névtelen, hajléktalan gyilkos, a "halál árnyéka", aki céltalanul bolyongva áldozatokra bukkan, jellegében és stílusában akár egy lecsúszott Batman is lehetne... ami még több izgalmat csempész a cselekménybe, mivel sokkal kevesebb esélye lehet a túlélésre, mint a sokkal kompetensebb Batman-nek. Vakemberrel (akiről egyelőre még semmit nem tudunk, se az előéletéről, se a nevéről nem tudunk semmit, ez majd csak később fog kiderülni) csak Ginen Beronis miatt tudunk együtt érezni, ha Ginen nem lenne, Vakember se érdekelne minket. Ginen a nagybetűs élet előtt áll, és a "Végig az útszélen" motívum (hogy így lesz e vagy nem, még egyáltalán nem biztos) Vakemberben érhet véget, egy névtelen, szétesett elméjű fél-lényben, akinek egyetlen kapcsolata az emberekkel már csak annyi, hogy ügyetlenül legyilkolja őket.

Ennek ellenére mind Ginen, mind Vakember központi figurává válnak, egy romlott világ lecsúszott (Ginen esetében még kapaszkodni igyekvő, otthont, hazát kereső) hőseivé, akik nem is sejtik, milyen nagy szerep vár még rájuk a későbbiekben.

Bruce Wayne karakterében számomra az a legvonzóbb, hogy képes volt a saját elképzelhetetlen erejű fájdalmait, defektusait valamilyen jó célra felhasználni, ahelyett, hogy megcsömörlött volna miattunk. Bizonyos szempontból ő is ugyanolyan őrült, mint maga Joker, épp ezért olyan elementáris ellentét az övéké. Bruce is kerülhetne Joker helyére, ha hagyta volna.

Ez egy rendkívül mély és igen elgondolkodtató lecke mindannyiunk számára.

Anton Furst Gotham-grafikái

Valójában mindannyian Gotham Cityben élünk...

Az első két Batman-film, melyeket Tim Burton rendezett, Anton Furst volt a látványtervezője, akit a rendező zseniális érzékkel választott ki. Nagyon szeretem Tim Burton filmjeit (a Batman-filmeken túl a Nagy hal és az Ed Wood a két legnagyobb kedvencem), de szerintem egyik filmjének sem sikerült annyira erős és annyira sötét látványvilágot és design-t összehozni, mint a Batman-nel és a Batman Visszatér-rel.

Ha inspirációra vágyok a BERONIS-trilógia olvasása közben, mindig elég csak ránéznem ezekre a képekre, és meg is történik a varázs. Már gyermekkoromban is ámuldozva néztem ezeket a különleges hangulatú képeket... ma már tudom, amit akkor csak halványan, még csak ösztönösen éreztem, hogy valójában mi mindannyian Gotham City-ben élünk, Gotham jelen társadalmunk eltúlzott tükörképe, ami csak azért olyan torz, hogy felismerhetővé és jól láthatóvá váljon, hogy már benne élünk.

Néhány kép Anton Furst terveiből, melyeknek a nagy része végül aztán nem kerültek be a filmekbe:

Gotham esetében összeszedtük New York minden negatív vonását, és megsokszoroztuk.

Anton Furst az 1989-es Batman-film
Gotham-jének me
gtervezéséről

Batman & Batman Visszatér 

különleges képi- és látványvilága

Alul: e két képen nagyon jól látszódik, milyen nagy hatással volt a Burton-filmek képi világa a Batman animációs sorozat képi világára. Hatalmas terek, melyben elvész az egyén, árnyékvetületek a felületeken, ez adja meg az animációs sorozatnak is azt a különös hangulatot, mely rendkívül egyedivé teszi és (ki is emeli) minden más rajzfilmsorozat közül.

Részlet a Batman & Superman 1994/1 január, 10. szám (az egyik legjobb szám, különleges látványvilággal, melyet Chris Sprouse és Bruce Patterson készített, és a háromrésze A pusztító második részében szerepel). Ebben a számban több Anton Furst által készített Gotham-grafika is szerepel, és Gotham City történelméről is sok mindent megtudhatunk. Még kiskoromban, mikor még kaphatók voltak a Batman-Superman képregények, megvolt ez a szám, de aztán sajnos valahogy elvesztettem.

Azonban nem hagytam annyiban, és az egyik budapesti, Múzeum körúton lévő antikváriumban sikerült is rábukkannom, nem kis örömömre.

Ciki vagy nem ciki, számomra az óriási bukást jelentő két Batman-folytatás, a Mindörökké Batman és a Batman és Robin is a kedvenceim közé tartozik. Persze messze nem a legjobb Batman-filmek, és lehet, hogy részben a nosztalgia is beszél belőlem (gyermekkorom nagy filmjei voltak, a Batman és Robin-t még moziban is láttam annak idején), de el kell ismerni, hogy néhol igenis nagyszerűen sikerült Gotham látványvilága és designja, még akkor is, ha ezekért már nem a zseniális Anton Furst volt a felelős. Joel Schumacher Batman-filmjeiért azért is nagyon hálás vagyok, mert nélkülük talán nem jött volna létre a Batman: The Animated Series zseniális, megújult látványvilággal és design-nal elkészült negyedik évada (The New Batman Adventures), mely talán a legjobb évad (és sajnos az utolsó is) volt a sorozatban.

Csak ne lett volna sok helyen annyira csiricsáré babaház-szerű, szinte parodisztikus jellegű, amit Tim Burton remek érzéssel el tudott kerülni. De több helyen igenis zseniális képeket láthatunk, és ironikus módon a zseniális Batman Animated Series látványvilágára inkább a Joel Schumacher-féle Batman-filmek voltak nagyobb hatással, mint Tim Burton nagy sikerű filmjei.

Csak néhány kép a Schumacher filmek helyenként látható remek látványvilágából bizonyításképpen:

...és végül, egy remek, mély és lényegre törő elemzés, még nagyon régről, amelyet sajnos már sehol sem lehet megtalálni a neten, ezért lefotózva most közzé teszem. Itt-ott szokásomhoz híven belefirkantottam, kiemelve a számomra fontosabb részeket.

Nagyon sokan szeretnének óriási metropoliszokban élni, de ha körülnézünk, rájövünk, hogy valójában mindannyian Gotham City-ben élünk. A saját "Gotham City-nkben".

A külvilág felé fordított, mások által elfogadott személyiség és az elfojtott árnyékos oldal minden emberben egymásnak feszül. Mindenki rejtegeti a belső félelmeit és szorongásait, illetve próbálja valahogyan feldolgozni a kisebb-nagyobb sérüléseit és traumáit. A Sötét Lovag újra és újra sikerrel veszi fel a harcot a belső démonaival. Bruce Wayne éjszakánként terápiára jár és a sajátos gyógyulás eredménye maga Batman. A felhőkarcoló peremén álló, városra letekintő szuperhős azt üzeni nekünk, hogy félelmeink nemcsak legyőzhetők, de belőlük már-már természetfeletti erő nyerhető. 

Huber Zoltán: Batman, az örök újjászülető  

...a Disney (kacsa)válasza Batman-re:


Egy zseniális sorozat, zseniális hangulattal, és a felnőttek számára is rendkívül élvezetes humorral:

Darkwing Duck

A legjobb magyar fordításban talán "Sötétköpenyes Kacsa" néven forgalmazhatták volna Magyarországon a sorozatot, ha forgalmazták volna. A Kacsamesék zseniális, 2017-es újraélesztésében is felbukkan a karakter, ott a magyar szinkronban szimplán Sötét Tollasnak nevezték el.

De sajnos nem így történt, pedig a 90-es évek közkedvelt Disney-délutánjában mindenképp ott lett volna a helye. A jól ismert Kacsamesék sorozat egyfajta mellékága a széria, és sok közös karakter is megjelenik "DW" mellett, például kiemeltebb szerepet kap Kvák kapitány (Darkwing állandó társa a kalandokban), valamint időként felbukkan Egyszeregy Tóbiás, azaz Robokacsa is (a két egoista hős között ilyenkor mindig rendkívül szórakoztató adok-kapok csata alakul ki, hogy melyikük is a nagyobb, dominánsabb karakter).

A Denevéremberhez hasonlóan számtalan érdekes főellensége van "DW"-nek (röviden csak így hívja őt Launchpad, aka Kvák kapitány), a legnagyobb főellensége az ő negatív tükörképe, Negaduck (Negatív Kacsa). De itt van továbbá az elektronikus áramot fegyverként használó Megavolt, a leginkább Jokerhez hasonlítható, bohócszerű Quackerjack, Bushroot, az életre kelt növény-kacsa (igaz, ő hímnemű, de Batman világában leginkább Méregcsók lenne az ő megfelelője), Acélcsőr, azaz Steelbeak, az életre kelt vízlény, a (kutya külsejű) Liquidator, a bikavezér Taurus Bulba, vagy a rozmár külsejű, pingvineken uralkodó Tuskerninni (magyarul talán Agyarini? Ő a Batman-univerzumban leignkább a Pingvinemberre hajaz).

Külön szórakoztató elem, hogy megjelenése előtt Darkwing-nak mindig van egy saját maga által előadott (ez is jó bizonyíték mérhetetlen, Sherlock Holmes-hoz mérhető egoizmusára) bevezető (felvezető) szövege, amely viccesen mindig passzol az éppen az adott részben aktuális eseményekhez, bonyodalmakhoz.

Én vagyok a terror, ami az éjszakában oson. Én vagyok a görkori a meredek lépcső fokain. Én vagyok a Sötét Tollas!

Kacsamesék (2017)
Első évad, 11-ik rész

Sherlock Holmes-szal és Batman-nel ellentétben Darkwing dedukciós képességei egyenlők a nullával, és rendkívül szórakoztató elem az is a sorozatban, hogy a különböző feladványoknak mindig nagy műgonddal áll neki, de végül mindig egyetlen lánya, a rendkívül eszes, de rendkívül rakoncátlan, minden lében kanál Gosalyn Mallard (vagy a kislány legjobb barátja, a zsenipalánta kisfiú, Honker Muddlefoot) oldja meg őket. A Muddlefoot család egyébként a Mallard-ék mellett élnek, és a család feje, az ügyefogyott Herb Muddlefoot nem éppen Drake kedvence... üres locsogásaival, és kétballábas ügyetlenkedéseivel mindig csak felesleges bajt okoz maga körül.

A szórakozott, ügyefogyott szuperhős, Drake Mallard, aka Darkwing Duck köpenyes-kalapos alakja egyértelmű Vakember-előkép a gyermekkoromból. A csapnivaló detektív is igen erős hatással volt Vakember rejtélyes karakterére, aki a Megapoliszi álmok epizódszerepe után a második kötettől egyre inkább előtérbe kerül, hogy aztán kiderüljön, a sötét jövőt szimbolizáló figura milyen kapcsolatban is áll Ginen Beronis karakterével. A számtalan díjat, közönségsikert megélt sorozatot Magyarországon nem, de az USA-ban 1991. szeptember 8-tól 1992. december 5-ig vetítették. Darkwing Duck volt az első sorozat a Disney Délután-szériában (Disney Afternoon, igen, USA-ban is így hívták), ami kifejezetten paródiának készült, szinte teljesen eredeti karakterekkel (a fent említetteken kívül).

Már nem tudom hányszor és hányszor néztem újra és újra a sorozatot, amely megunhatatlan hangulattal és pazar humorral rendelkezik, minden korosztály számára élvezhető és érthető darab. Minden hozzám hasonló cartoon-mániásnak kötelező darab!

Kis (kép)ízelítő az egyedi látványvilággal rendelkező sorozatból:

Gotham City megapolisza helyet St. Canard városa, ahol az elszabaduló bűnözés egy új hősért kiált...


További érdekességek:

Haláltánc

Néhány gondolat a zseniális Joker című filmről.

Jegyzetek a Megapoliszi álmokhoz: Megapolisz

Gotham City mellett számtalan olyan előkép volt hatással rám, melyek rendkívül inspiráló módon segítettek Megapolisz városállamának (és centrumkörzeteinek) kialakításakor.


Zseniális rajongói filmek
magyar felirattal!

BATMAN: Halálos vég 
A HALÁL és a RAGADOZÓ megérkezett Gotham City-be!
Sandy Collora nagysikerű rövidfilmje 2003-ból.

...illetve Batman a Terminator ellen:

A Denevérember a Halálosztó ellen!

Rendkívül hangulatos sorozat, mely főként az első Terminator-film hangulatára épül, melybe rendkívül jól passzol az álruhás Denevérember komor figurája:

Ismét egy remek példa arra, amikor a rajongók jobb filmeket hoznak össze, mint maga a nagy Hollywood... A hangulatos kis rövidfilm magyar felirattal látható!

Már 30 év eltelt, mióta Bruce Wayne túlélte SkyNet nukleáris támadását, mely 1997. augusztus 29-én hárommilliárd ártatlan ember életet követelte. Fém démonok szállták meg a bolygó romos felszínét, és mivel már nem kellett többé ártatlanokat védenie a bűntől és a társadalmi igazságtalanságoktól, Wayne biztonságos menedékre lelt egy bombabiztos bázison: a Denevérbarlangban.

Miközben élelem és erőforrások után kutatott a kietlen pusztaságban, Batman egy rádióra bukkant egy halott katona közelében. A rádió még működött: nyugaton mindent felforgató, véres háború dúl a gépek ellen. A Stinger (szó szerinti magyar fordításban: "fájdalmas ütés") elnevezésű gépezet (mely lázongások leverésére szolgáló járműnek készült még az apokalipszis előtt), valamint egy szupererős páncéllal kiegészülve, Batman elindul a valamikori amerikai civilizáció romjain Gotham City-ből a csata fő színtere, Los Angeles felé, hogy egyesítse erejét azzal a kis sejttel, amely SkyNet rémuralmának leverését tűzte ki céljául.

A kis sejt vezére pedig nem más, mint: John Connor.

Batman vs The Terminator (2014)
Eredeti ötlet: Tony Guerrero
Zene: Noir Deco
Animáció: Mitchell Hammond

Azonban...

Batman és a Terminator a szobámban kivételesen nem ellenfelek, hanem ezúttal kénytelenek összedolgozni. 

Ugyanis amíg a Terminator a könyveimet...

...addig Batman az éjszakai álmaimat védelmezi! :)

...és remélem ez így is marad!

ATLAS Bar, avagy az igazi Gotham City-feeling

Szingapúrban járván volt szerencsém eljutni a híres ATLAS bárba, ahol olyan érzés fogott el, mintha valóban Gotham City-ben járnék, és már csak Batman vagy a Joker felbukkanása hiányzott, hogy teljessé tegye az összképet.

Az épület az általam imádott art deco stílusban épült.