Isten éltesse Fekete Istvánt!

01/25/2021

"...szeretek gyertya mellett írni, öreg házban, ahol álmosan dörmög a kályha, és vén kutyák vakkantanak céltalan őszi estéken: alszik a kert, az öreg fenyő, és az aggódás férgei megbújnak hideg padlásokon... De most nem szeretem a gyertyát, mert embertelenséget, félelmet és kilátástalan másnapokat idéz.Mégis, reménykedem, hogy nem lobban el teljesen, és imbolygó, puha fénye távoli naptárakra és boldogabb emberekre világít.Ég a gyertya és emlékeztet.Sírásokra, amelyek hidegen hulltak a szívembe, éjszakákra, amikor gyertyafény hívogatott valahova, ahol szerettek...Melegség, sok melegség van a gyertyafényben, az élet és a jövő melege. Mert a halál csak elmúlni tud, de születni, teremteni csak a végtelen Élet."

Ehhez hasonló gyöngyöket csak egyvalaki, a ma 121 éve született Fekete István volt képes írni, aki gyermekkorom óta az egyik legkedvesebb íróm mind a mai napig. Részlet Szigeti Endre "Búcsú Fekete Istvántól" című, az Új Ember című hetilapban megjelent, 1970-es újságcikkéből: 

"Fekete István a miénk. Fiataloké, öregeké, az egész magyarságé. Olyan természetesen magyar, mint ahogy valaki szőke vagy barna. Nem büszke rá, de nem is restelli: eszébe se jut. A Pannon tájak költője ő, a gyermekkori "széljárta szabadság" poétája, aki az irodalom, a szellem tudatosságába emelte azt, amit attól a Dunántúltól kapott örökségbe, ahol élt: a történetei kereszténységen kifinomult öntudatlan humánumát, megértő magyarságát, egyetemes emberségét. És mindazokat az embereket, akiket örökre rokonainknak érzünk, az állatokat, akiket Szent Ferenc-i szeretettel szólaltatott meg... A folyton-folyó-boruló, múló-szelíd-tömjénszagú-hallgató Időben, amely akárcsak a kegyelem, Szent Ágoston-i titkával átlengi Fekete István líráját és egész írói világképét."

És hogy miként vallott saját szent küldetéséről maga az író?

"Az írói készség nem érdem, csak adottság és kötelesség: szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szépséget, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk is és gyújtsanak másokat is. Ennyi az egész, de ez: Minden."