A Mátrix és a BERONIS filozófiai párhuzamai

02/20/2020

A világhálót már bejárták azok a kiszivárgott képek, melyek a Mátrix negyedik részének forgatásakor készültek. Korábban én is hallottam a pletykákat, hogy tervben van egy újabb Mátrix-film készítése, de sosem gondoltam volna, hogy ez majd egyszer tényleg valósággá válik, arra pedig főleg nem gondoltam, hogy az eredeti alkotók és színészek fognak benne részt venni.

Az utóbbi évek franchise-újraélesztései után (Terminator, Star Wars) igen szkeptikus vagyok, még annak fényében is, hogy az eredeti filmek rendezőpárosának egyik tagja rendezi az újabb részt. A legújabb Terminator-filmet ugyanis, a Sötét Végzetet azt sem tudta megmenteni sötét végzetétől, hogy az eredeti filmek megálmodója, James Cameron is visszatért mint író/producer/vágó a projektbe.

Talán a Mátrix nagyobb sikerrel fog járni, bár fogalmam sincs, mi lehet a történet a harmadik rész után. Sokáig az a hír járta, hogy igazából egy előzménytörténetet fognak leforgatni, melynek központi alakja Morpheus lesz, és a film cselekményében azt követhetjük nyomon, hogyan ébredt fel és vált az emberi ellenállás egyik központi figurájáva Neo későbbi mentora. Kiváncsian várom, vajon mi lesz a történet, és az is egészen biztos, hogy ott lszek majd a moziban a film 2021 májusára tervezett premierjén is. Csak reménykedni tudok, hogy a negyedik résszel valamelyest javítanak a második és haradik rész által elkövetett "csorbán", hiszen egyik folytatás sem érte el véleméyem szerint az első rész színvonalát. Az pedig merő hazugság, amit a Wachowski-fivérek az első rész sikere után állandóan nyilatkoztak, hogy már eredetileg is trilógiát terveztek. Szerintem ha összevetjük a három filmet, világosan látszik, hogy ez egyáltalán nem igaz, és míg az első rész forradalmi volt (mind vizuálisan, mint filozófiai értelemben), addig a további két rész pusztán csak kommerciális, pénbezszerző okokból készült el.

Ezekből az egyetlen kivételt a zseniális Animátrix jelenti (ami az Akira és a Ghost in the Shell, valamint a Chihiro Szellemországban mellett a kedvenc animém), az anime-stílusban elkészített rövidfilmek gyűjteménye, mely számomra legalább akkora hatású volt, mint maga az első film. Az Animatrix szimbólumokra épülő vizualitása (a tükrök használata, a gépek mint rovarokra hasonlító új entitánsok a beszélő nevek, a tudás piros almája és a piros kapszula, stb), a gépek túlnyomó fölénye, az elkeseredetten harcoló, szinte esélytelen emberi faj harca magával ragadott, és magával ragad most is az a rendkívüli sötétség, ami a filmek hangulatából árad.

A Mátrix 4 forgatása közben: Keanu Reeves inkább John Wick-hez hasonlító Neo-ként. Trinity elég megviseltnek tűnik...
___________________________________________


A Mátrix az a film, melyről órákon keresztül lehet beszélni, és egy egész könyvtárnyi mennyiségű könyvet lehet írni. Mint oly sok kedvenc könyv- illetve filmélményem, természetesen a Mátrix hatásának nyoma is megtalálahtó a BERONIS-trilógiában, de itt a végtelen kiterjedésű virtuális világ helyett egy hatalmas méretű városkolónia az, ahol az emberek rabszolgaként, apró sürgő-forgó hanggyákként élik mindennapi életüket.

Animátrix. A Mátrix előzménytörténete legalább annyira izgalmas és magával ragadó, mint maga a film (A második Reneszánsz 2. rész).

Modern világunk működését talán a zseniális Mátrix című film modellezi le a legjobban. A tudományos-fantasztikus műfajnak vannak a legjobb eszközei arra, hogy lemodellezze a valóságunkat, és a lehető legpontosabban mutassa be fajunk és a (valamikor általunk kreált) rendszerünk működését. A Mátrix is egy ilyen, rendkívül egyedülálló film, komplexitása már a kezdetektől fogva lenyűgözött. A Mátrix, mint virtuális világ egyértelműen jelen világunkra utal, ahol mindez már szinte teljesen megvalósult. A Mátrix egy program, egy számítógépes rendszer, ahogy az Acremcorp Társaság által kreált (és diktált) "rendszer" is egy hasonló fél-virtuális világban létezik a Szerán bolygón. Acrem (ez a szó röviden magában foglalja a Társaságot, AcremCity-t, és az egész rendszert is) tehát egyenlő a Mátrix-szal, csupán annyi a különbség, hogy nem egy szó szerinti értelemben vett virtuális világról van szó.

A Mátrix virtuális világa, illetve Megapolisz, pontosabban a centrumkörzetek hatalmas, égbe törő épületeinek árnyéka. A központban elhelyezkedő centrumkörzetek azok a helyszínek, ahol az illúzió a leginkább "kulminálódik", majd egyre kifelé haladva, a peremkörzetek természetközeli világához érve szimbolikusan elérkezünk a teremtésünk helyszínére, a végtelen természetbe, ahonnan annak idején elindultunk a civilizáció rögös útján.

A cyberpunk egy adott korszak gazdaságo-társadalmi fejleményeit, az ezekkel kapcsolatos szorongásokat öntötte kontrasztos formákba. Az elképzelt jövő a jelenről mesélt, idővel tehát a sötét víziókat is az aktuális viszonyokhoz kellett alakítani. A cyberpunk alkotói azért választják a Földet és a közeli jövőt a történeteik állandó helyszínéül, mert a jelenünkről beszélnek.

Huber Zoltán: Társadalmi kérdések a cyberpunkban

Az "akremrendszer" a centrumkörzetekben (köztük is AcremCity a központ) kulminál, ahol a hírfalakról éjjel-nappal ömlő reklámok, a minden addigi méreteken túlnőtt gigászi épületek uralkodnak. Mint annak idején a Római Birodalom esetében, ahol a kereszténység kezdte szétfeszíteni a rendszer betonjának repedéseit, itt a szeranizmus eszméje az, ami egy újabb fordulatot hozhat el az emberiség történelmében. A fentebb említett Titanic hasonlatával élve, Megapolisz maga a hajótest, a szeranizmus pedig a jéghegy. Ahogy a Mátrix és számtalan más tudományos-fantasztikus mű, úgy a BERONIS-trilógia is a jelenkor állapotait projektálja ki egy másik világba.

Mátrix (1999)
(zöldes színvilágú képek)

Terminator 2: Az Ítélet Napja (1991) 
(kékes színvilágú képek)

Óriási Terminator-rajongóként nem volt nehéz felismerni a párhuzamot az ember és gépek közötti háború témájáról szóló két filmtörténeti klasszikus között. Az 1991-es Terminator 2: Az Ítélet Napja, és az 1999-es Mátrix egyfajta érdekes keretet ad a '90-enes évek akciófilmjeinek és általános értelemben vett filmművészetének, mind vizuális, ind filozófiai értelemben. Saját hasonlatommal élve: T2 volt a hardware, a Mátix viszont már a szoftver, mindkét film új alapokra helyezte a mozgókép-készítést, és a mai napig olyan mércének számítanak, melyet csak nagyon kevesen tudtak megközelíteni.

Mátrix (1999)

Terminator 2: Az Ítélet Napja (1991)

Mátrix (1999)

Terminator 2: Az Ítélet Napja (1991)

Mátrix (1999)

Terminator 2: Az Ítélet Napja (1991) 

A Mátrix filozófiai és gondolati értelemben jóval mélyebbre ásott le, többek között ezt értem a "szoftver" hasonlat alatt. Itt már nincsenek pontos megnevezések, mint a T2 esetében, (Los Angeles), sem dátumok, (2029). A "valóság sivataga" mindannyiunk sivataga, szimbolikus értelemben értendő, nem konkrét, megnevezhető helyszínekre és időpontokra. A virtuális világ mátrixa már az egész bolygóra kiterjedt az alatt a nyolc év alatt, amíg a két film elkészült, és az életünk, életmódunk minden téren gyökeresen megváltozott, mindkét film remekül tükrözi vissza a saját korának jellegzetes világszemléletét. Amit a T2 "elkezdett", a Mátrix tovább (és mélyebbre) vitte. Ilyen értelemben a Terminator harmadik része, eszmei folytatása nem a borzalmas A gépek lázadása volt, hanem maga a Mátrix (ettől még persze lehetett volna jól megírt Terminator-folytatásokat készíteni, ha hozzáértők kezébe kerül a projekt).

Mátrix (1999) 

Terminator 2: Az Ítélet Napja (1991)

A megváltás pótléka a haladás.

Király Jenő

A Terminator első és második része, valamint a Mátrix első része (valamint a hozzájuk köthető pc-játékok, képregények, fanfiction könyvek és elemzések) talán minden más műnél nagyobb erővel hatottak a BERONIS-trilógia cselekményére, történetére.

Mindkét film a kedvenceim közé tartozik, és nem tudnék választani közülük, ha meg kellene neveznem, melyik a "jobb" - mindkettő zseniális. A Mátrix jóval mélyebb, jóval több rétegű, viszont a Terminator (többek között mivel a valóságban játszódik univerzális, hiteles, mindennapi karakterekkel), sokkal inkább átélhetőbb és ezért az izgalom faktor is jobban működik a Terminator esetében. A Mátrix is izgalmas, de nem tudtam a főhősökért úgy izgulni (főleg mikor már a szuperképességeik is előtérbe kerülnek), mint ahogy az első két Terminator-film izzasztóan feszült, mesterien megszerkesztett cselekményvezetése által tudtam (a folytatásokról ne beszéljünk).

Mindkét esetben, sőt ha a BERONIS-t is belevesszük, mindhárom esetben megjelenik a GÉP, mint az emberi világ főlé magasodó, elnyomó hatalmi erő, vagy viselkedésmód. A GÉP ugyanis lehet egy működési forma is, ahogy éljük mindennapi életünket a társadalmon belül. Maga a rendszer, amiben élünk is egy kreálmány, mely ugyanúgy funkciószerűen használ minket, mint egy gép, vagy mint a fentebb említett sci-fikben egy robot használja a fegyverét vagy bármilyen tárgyat.

Ezek a filmek és történetek rámutantak, hogy a gépi énünk túlnőtt rajtunk és az egész világunkon, melyben az érzelmeknek már nem sok szerepe van, inkább csak rendszerhibák és útban vannak.

Az alapvető különbség a teremtett ember és az ember által teremtett entitás között nem pusztán az isteni/emberi (álisteni) eredetben keresendő, hanem abban, hogy míg Isten mindenható, az ember képességei korlátozottak, teremtésigénye abból fakad, hogy az általa alkotott entitások kiváltsák a munkavégzésben. Isten próbára tesz, az ember feladatot ad: Isten híveket gyűjt, az ember szolgákat.

Schreiber András: Keresztény koncepció a sci-fiben

A Terminator és a Mátrix esetében is a "jó oldal" győzelme szinte teljességgel reménytelen, annyira elsöprő a túlerő. Emiatt a filmek is rendkívül sötét és szomorkás hangulatúak. Mindkét sztori az úgynevezett "bajtársi életérzést" ünnepli, míg a Mátrix inkább a virtuális, addig a Terminator a valóságban zajló háborús világban. A háborúban megszűnnek a társadalmi elkülönülések, és a túléléshez mindannyian csakis egymásra hagyatkozhatunk.

A Terminator gépek elleni háborúja számos írót megihletetett, elég csak a Magyarországon rengeteg részt megélt Halálosztó-sorozatra gondolni, melyek külföldi álnévvel írt magyar írók munkái. A sorozat összes kötete megvan, és nagyon szeretem ezeket a könyveket, és rendkívül inspiráló a számomra, hogy az eredeti két Terminator-film történetének hátterében is mennyi más el nem mondott sztori kitalálására nyílhat lehetőség. Ugyanez a helyzet a Mátrix-szal, mely talán még több ilyen fanfiction-t eredményezett, még szélesebb lehetőségekkel, hiszen itt akár a valóságba (mely a Terminator-filmeknél a mindig aktuális jelen lenne), akár a gépek ellen vívott jövőbeli elkeseredett küzdelembe is helyezhetjük saját történetünk cselekményét, és minden egyes író mintha maga is egy katona lenne ebben a küzdelemben.

Ez a gondolat inspirált arra, hogy tervem szerint a BERONIS harmadik részét saját, valódi nevem alatt fogom megírni, de beleteszek majd egy Quinn H. Lennox nevű mellékszereplőt is, aki majd csak megjelenik, de semmi különleges nagyobb szerepe nem lesz (egy hasonló karakter már most is van, ez pedig nem más, mint a legendás Kámfor Lennox). Ha úgy vesszük, ez a felvett név is egyfajta nickname a Mátrix-ban, melyet én választottam magamnak, csakúgy, mint a gépek ellen harcoló megannyi karakter tette, akár Neo, Trinity, Morpheus, Mouse, Tank, Dozer és a többiek.

Sőt, ha azt vesszük, hogy a barátaim Spread-nek hívnak, ez megint egy újabb név a Mátrixban...

A Terminator: Future Shock játékban mindenki a bármilyen nevet adhatott a katonájának. (igaz, ez bármilyen más lövöldözős játékban így van). Volt egy régi cikk a játékról a korabeli PC-X magazinban, ahol a játékleírást úgy írta meg a cikkíró, hogy Mark F. Wilson-ként jelölte meg a katonát. Mint később megtudtam, Mark F. Wilson az egyik álnevet viselő magyar író, aki a Halálosztó sorozatban is kiadott könyvet. Nem tudom, hogy a cikkíró és a regényíró ugyanaz a személy e, mindenesetre ez a megoldás adta nekem is az ötletet a fenntebb említett Lennox-karakter kis epizódszerepére (kis kikacsintásként).

A Future Shock játékban nagyon tetszettek az olyan (sajnos túl kevés) utalások is, hogy a gépek több járművén, berendezésén is ott a CYBERDYNE SYSTEMS-felirat, mely ugye az a cég, mely a SkyNet-et létrehozta, de aztán a gép nem nevezte újra magát, így a logót és a cégnevet továbbra is használja. Zseniális ötlet!

Persze az ilyen apróságok csak a rajongók számára okozhatnak örömet, melyet a "normális" emberek nem érthetnek. Nagyon inspiráló, ha egy világnak ennyire széles határai tudnak lenni, és a Terminator és a Mátrix világa mindenképp egy ilyen világ. 

Remélem a BERONIS-szal nekem is sikerül valami hasonló hatást elérnem másokban.

A Mátrix készítésekor különösen ügyeltek arra, hogy a környezet, a város megalkotásakor ne legyenek jól felismerhető, ismert helyszínek. A város maga is egy óriási gépezet, mely mint minden gép, csak funkciót tölt be. Megapolisz felépítésekor én is hasonló hatás elérése törekedtem. A centrumkörzetek, a külső-körzetek, a peremkörzetek mind-mind különböző stílusú építészi stílusok ötvözete, és a BERONIS esetében a különböző körzetek egyfajta folyamatosan jelenlévő háttérszereplőkké válnak. Folyamatosan jelen van, folyamatosan villogó hírdetések, a soha el nem haló zúgó forgalom és az illuzórikusan csodálatos látvány formájában, a Meteorkomplexum esetében pedig a későbbiekben átvitt értelemben magát a Poklot is megjárjuk (a BERONIS-ban található szimbólikus jelentések részletes leírása megtalálható a jegyzetekben, a Trilógia menüpont alatt). Megapolisz városkolóniája a beáramló emberi telepesek számára előre elkészített, a szó fizikai értelmében vett "Mátrix", melyből persze, mint minden modern város esetében, nem hiányozhatnak a virtuális elemek sem (mint például a hírfalakon megállás nélkül futó reklámözön). Talán egy város (metropolisz) életterénél semmi sem képezi le jobban a virtuális világ fogalmát.

A tekintet úgy futhatja át a várost, mint teleírt könyvoldalakat: a város elmondja mindazt, amit gondolnod kell, ismételteti veled mondanivalóját, (...) mellyel önmagát és minden részletét meghatározza."

Italo Calvino

Képek a zseniális és megrázóan valóságos Animátrixból, az alsó képen a valóság romjai között játszadozó kisgyermekkel (A második Reneszánsz 2. rész).

Természetsen olyan mély és sokrétegű történetet, mint amivel a Mátrix rendelkezik, nem egyszerű megalkotni, és nagyon keveseknek sikerült.

A Wachowski-fivérek "olyan filmet akartak készíteni, ami az általunk ismert világról szól, egy stilizált világról, amelyben a hipermodern, scsupa üveg, csupa acél toronyházak mellett megtalálhatók New York belső részéhez, vagy Sydney néptelenné vált kerületeihez hasonló nyomornegyedek is Larry és Andy ezekben a valódi, elhagyott házakban akart forgatni, hogy minél valósághűbbek legyenek a Mátrix-ban látható képek", mondja Owen Paterson, a Mátrix-filmek produkciós tervezője. 

Magam is ezt az elvet vallom. Véleményem szerint építészetileg és technológiailag már az ember szinte mindent feltalált (néhány találmány persze még egyelőre a fiókban van), melyet különböző formában majd használni fog a jövőben, éppen ezért Megapolisz-szerte ismerős építészeti stílusokra és formákra bukkanhatunk, és a beronis.hu hivatalos honlapon is a jelenből átvett képekkel illusztrálom a különböző körzetek látványát. Ezáltal még valóságosabbá válik, még akkor is, ha már látott településekre ismerünk benne. Megapolisz egy kolónia, mely embereknek készül, így emberi (minden bizony a Földön már létrehozott) életteret fognak a Szerán bolygón is létrehozni a (főleg gépekből álló) építők.

Megapolisz egy összefűggő rendszerré vált, egy igazi, élő Mátrix-szá, melyben az "akremiták" egyazon nyelvet beszélnek (a nemzetközi angolt természetesen, persze a különböző nemzetek nyelvei még mindig élnek, és itt-ott elhangzanak egymás között a tömegben), és ugyanazon életmódot folytatnak. Nem jelentenek már elszeparálódási gondot az országhatárok, ezeket felváltotta a különböző körzetek határvonalai. Acremcorp otthagyta a Földet, és vitte magával az ott kialakult rendszerét a fogyasztóival együtt.

Gépek munka közben a Második Reneszánsz első részében, Animátrix.

A Mátrix természetesen több BERONIS-követőre is rendkívül nagy hatással volt, ajánlom mindenki figyelmébe Tóth Péter Gorateron című munkáját, melyre egyértelműen az Animátrix egyik kisfilmje, a Kölyök története volt nagyon nagy hatással.

Animátrix: Kölyök története
_____________________________________


A BERONIS első kötetének címe, a Megapoliszi álmok valahol utal arra a tevékenységre, ahogy az akremiták, és így mi mindannyian egy virtuális álomvilág életmódját folytatjuk. A világ mára már annyira kifordult önmagából, hogy mindannyian a Facebook, az Instagram, a YouTube virtuális világának rabjai lettünk.

Hogy még mennyiben volt nagy hatással a Mátrix a BERONIS világára, maga Vakember karaktere is jó példa, a szintén napszemüveget viselő "hős", aki minden vonatkozásában, tulajdonságában a Mátrix hőseinek paródiája, és valahol pont ez is volt a célom vele. Egy ilyen romlott, elnyomó világban, mint ami Megapoliszban létezik, csak egy ugyanannyira szívtelen, hideg és őrült "ember" veheti fel a harcot az elnyomó erők ellen. De természetesen ez majd a későbbi könyvek cselekménye lesz. Talán ennél nagyobb kontrasztót nem is lehetett volna kitalálni, mint a gigászi Megapolisz és egy rongyos, szétesett tudatú hajléktalan szembenállása.

A Mátrix hatására készült BERONIS fanvideó.
________________________________


A BERONIS második részétől egyébként is annyira elharapózik a szabadjára engedett káosz és őrület, hogy nem lesz más karakter, aki mindezt kezelni tudja.

Mielőtt azonban megjelenne a második kötet, a Garivenháború,  addigra már a Mátrix negyedik része (ha nem lesz csúszás) a mozikba kerül. Nagyon várom már, hogy ott üljek a sötét moziteremben, és abban is csak reménykedni tudok, hogyaz alkotók az előző részek hibáiból tanulva egy újabb nagy hatású alkotást tesznek majd le az asztalra (és a mozi nagyméretű vetítővászonjára). Persze az első rész rendkívüli történetét, cselekményét, hatását nagyon nehéz megismételni, nem hogy túlszárnyalni, überelni.

Meglátjuk.

Mamoru Oshii, a híres japán animerendező művészeti albuma. Mamoru Oshii készítette az 1995-ös (eredeti) Ghost in the Shell - Páncélba zárt szellem című klasszikus animét, melyből aztán később a Mátrix is rengeteget merített.


További ajánlott cikkek a MySphere-en:

Nincs végzet

James Cameron T2 esszéje: az író-rendező 1991-ben írt cikke a Terminator-filmek filozófiájáról, mondanivalójáról, saját személyes életútjáról. A cikkben kivesézem az első két Terminator-film szerkezeti hasonlóságait, illetve a filmek hatását a BERONIS-trilógia cselekményére, történetének felépítésére.


Az egyedi, nagyhatású filmek rajongóinak ajánlom figyelmébe az alábbi cikket: 

Képköltészet

Sok szeretettel vár mindenkit egy kis kikapcsolódásra a varázslatos filmek filmszínháza!


_______________________________________
További érdekességek:

Miről szól a Mátrix?
https://www.youtube.com/watch?v=PBKegccP3d8
A gyermekkori kedvencek sötét végzete
https://www.beronis.hu/l/a-gyermekkori-kedvencek-sotet-vegzete/
Hatások és fejhajtások
https://www.beronis.hu/l/hatasok/
Jegyzetek a Megapoliszi álmokhoz: Megapolisz
https://www.beronis.hu/l/jegyzetek-a-beronis-megapoliszi-almokhoz/
Megapolisz-feeling: Szingapúri élményeim
https://www.beronis.hu/l/megapolisz-feeling-szingapuri-elmenyeim/
Géczy Gábor Mátrix-elemző előadása
https://www.youtube.com/watch?v=XBxAIMF0_5I
Tóth Bálint zseniális Mátrix-trilógia elemzése
https://www.youtube.com/watch?v=3tBoPMzsG5U