Waco ostroma

01/30/2020

A Hatások és fejhajtások című, rendkívül részletes írásomban már tettem említést erről a nagyon emlékezetes esetről, de úgy gondolom, mivel a könyvemre igen nagy hatást tett, érdemes ezt a tragédiát egy külön posztban is kiemelni.

Az ostrom mely 51 napig tartott, ahol az állam az ATF (Alkohol- és Dohánytermékek, illetve Lőfegyverek Forgalmával Foglalkozó Iroda) rendőri és félkatonai szervezet erejével nőket és gyermekeket gyilkoltak meg (dávidistákat), csak mert azok nem voltak hajlandók feladni az államtól függetlenített életmódjukat. Ez a híres eset szintén befolyásolt a GSF és a szeranisták viszonyának felépítésében.

A GSF logója, és ami (többek között) nagyban az inspirációt adta: az ATF hadserege munka közben.

Waco ostroma, illetve fotó David Koresh szektavezérről. A rendkívül híres esemény óriási médiavisszhangot kapott, szinte élőben közvetítették a különböző tévék, miközben a rendvédelmi erők tankokkal és óriási katonai fölénnyel álltak fel. Az ostrom 1993. február 28-tól 1993. április 19-ig tartott, az épületben önmgaukat elbarikádozó dávidisták fegyverekkel védték magukat. Szinte mintha egy BERONIS-trilógiában szereplő szeranisták és a rendfenntartó GSF közötti összetűzés eseményéről írnék, de ez itt most a szörnyű valóság. 

Az ostrom során rengeteg felnőtt és ami még szörnyűbb, rengeteg gyermek vesztette életét, a 75 civil áldozatból 25 gyermekkorú volt. A későbbi, szintén rengeteg civil áldozatot követelő híres oklahomai robbantást is az emiatti a felháborodás fűtötte, de erről majd később. Csak a 2001-es World Trade Center lerombolásához vezető terrortámadásnál halt meg több ember amerikai földön). A waco-i események inspitálták a BERONIS-trilógia második kötetében, a Garivenháborúban történő morasziri zendülés ötletét, David Koresh figurája pedig a szeranista fővezér, Eric Trayan egyik inspirációs forrása lett. Trayan Koresh-hez hasonlóan hatalmas követősereget toborzott össze, messiásként tekintettek rá, azonban a rendszer később őt is megrontotta és korrupttá vált. Ez a tény a Megtisztító Háborúk során komoly kihatással lesz a mozgalomban betöltött további szerepére.

Akiket esetleg jobban érdekel a téma, azoknak ajánlom a Waco című remek, hat részes minisorozatot, mely 2018-ban készült, a mindig zseniális, napjaink egyik legjobb színésze, Michael Shannon főszereplésével, de Macaluay Culkin testvére, Rory Culkin is emlékezeteset alakít, de John Leguizamo is mindig remek.

Tüntetők Amerika-szerte a tragédia után.

Az eset után tömegek protestáltak a Szabadság Hazájában, ahol úgy látszik még sincs akkora szabadság, mint azt addig hirdették, és az emberek hitték. Csak addig vagy szabad, míg a rendszeren belül élsz, ha azon kívül próbálsz meg lehetőségeket keresni, máris terroristává, nem kívánt elemmé, elpusztíthatandó objektummá válsz.

Ami még szörnyűbb (ha lehet ezt fokozni), az eset utóélete, a hírhedt oklahomai robbantás, mely 1995. április 19-én történt (tehát pont a waco-i ostrom utolsó napja után két évvel), és ráadásul egy volt katona, Timothy McVeigh volt az elkövető, aki ezzel a tettével próbált protestálni a számtalan áldozatokkal járó ATF erődemonstrációja ellen. A robbantás során 168 ember vesztette életét, melyet később az USA-ban csak a szeptember 11-ei (immár nem a nemzeti, hanem a nemzetközi)  terrorizmus támadása tudott "megdönteni". 

TImothy McVeigh abban hitt, hogy tettével forradalmat indíthat el, ez azonban nem történt meg, és (miután elkapták) 2001. június 11-én méreginjekcióval ki is végezték. McVeigh egyébként több más civilhez hasonlóan a waco-i ostrom helyszínén is megjelent (amíg az ostrom tartott, természetesen töménytelen bámészkodó, protestáló és a média is a helyszínen volt, a lezárt ATF kordonokon túl persze ők sem mehettek), és különböző táblákkal és feliratokkal ő is kifejezte támogatását a dávidisták felé.

Ezekben az esetekben az is szörnyű, hogy képesek további elkövetőket inspirálni, hiszen egy korábbi, Columbine-ról szóló cikkemben Dylan Klebold és Eric Harris eredeti terve szintén az iskola felrobbantása volt, és az oklahomai robbantó volt a fő "inspirációs forrásuk", akit követni akartak.

Szerencsére ez végül mégsem következett be.

A számtalan helyszínen tüntető civil között ott volt Timothy McVeigh is, volt katona, a későbbi Oklahomai robbantó. McVeigh a képeken éppen sárvédő matricákat árul. 

Az addigi legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekményt elkövető McVeigh-t 2001. július 11-én végezték ki méreginjekció által, hogy aztán néhány hónapra rá 2001. szeptember 11-én a volt katona "rekordja" sokszorosan megdőljön a World Trade Center elleni támadás szörnyű eseményével.

Oldalt: Kísért a múlt: egy másik volt katona, Lee Harvey Oswald, Kennedy feltételezett gyilkosa Szabályos Elbánást Kubával" szórólapokat osztogat New Orleans-ban, 1963. augusztus 16. Régi elméletem itt is bebizonyosodik, a történelem valóban ciklikus elv szerint működik.

Alul: Az 1995-ös oklahomai bombatámadás eredménye. A masszív épület (Alfred P. Murrah Szövetségi Nyomozóiroda, avagy az FBI helyi központja) egész előrésze gyakorlatilag romhalmazzá vált.

A sors furcsa fintora, hogy bár egy igazi volt katona sikeresen véghezvitte az oklahomai robbantást, mégis úgy bukott le és került fogságba, hogy rendszámtábla nélküli autót vezetett, amire egy rendőr felfigyelt. Hihetetlen, hogy egyik oldalon megvolt egy hivatásos katonához illő szakértelem, a másik oldalon meg egy ilyen hanyagság miatt képes volt "lebukni", bár minden bizonnyal egy ekkora esemény tettesét ígyis-úgyis elkaptak volna.

Ezt nem lehetett megúszni.

Columbine esetében Dylan Klebold "Wrath" ("Harag"), Eric Harris "Natural Selection" ("Természetes kiválasztódás", melyet Hitler iránti tisztelete miatt vett magára, maga a merénylet is Hitler születésnapján, április 20-án történt) feliratú pólót viselt. McVeigh az elfogásakor egy "Így járjanak a zsarnokok" feliratú pólót viselt, melyet állítólag John Wilkes Booth mondott az Abraham Lincoln merénylet közben. A póló hátoldalán pedig a következő felirat állt:

"A szabadság fáját időnként fel kell frissíteni a zsarnokok és a hazafiak vérével."

McVeigh ügyvédje megpróbálta a védelmében felhozni a 76 halálos áldozattal járó waco-i ostrom példáját, de természetesen ez nem hatotta meg a bíróságot. McVeigh semmit sem bánt meg, és utolsó mondatai között az volt, hogy "Ha létezik pokol, akkor jó társaságban leszek rengeteg repülő bombázó pilótájával, akik szintén ártatlanokat bombáztak a háborúkban."

Elhivatottsága leginkább a norvég Anders Behring Breivik-hez hasonlítható, aki szintén nem bánt meg semmit az oslo-i robbantás és Utoya szigetén táborozó fiatalok meggyilkolása után. Összesen 77 embert ölt meg 2011-ben, és életfogytig tartó börtönbüntetését tölti. Az esetről két film is készült, de én leginkább a 2018-ban készült 22 July című filmet ajánlom, mely rendkívül jól megírt és eljátszott dráma, zseniális színészekkel és kiváló rendezéssel, és remekül megmutatja, hogy lehet egy ilyen szörnyű tragédia elszenvedése után, áldozatként újra talpra állni.

"I  still believe..."

Képek a Waco című minisorozatból.

Az a mai napig rejtély, hogy a waco-i létesítményt teljesen elpusztító tüzet ki is okozta. Az FBI elismerte, hogy használtak robbanó gránátokat, de kétlik, hogy az okozta volna ezt a pusztítást, a túlélő dávidisták pedig azt állítják, hogy nem terveztek tömeges öngyilkosságot. A legvalószínűbbnek mégis talán az tűnik, hogy az önmagát új messiásnak hívő, elhivatott David Koresh okozta a tragédiát a legvégén, ezzel mártírt faragva önmagából és a híveiből (és saját gyermekeiből). Inkább belehal, minthogy "elveszítse" a csatát. Ez a saját döntése volt, de ezzel több, teljesen tőle függő ember életét is elvette.

A zseniális minisorozat szintén meghagyja ezt a misztériumot a képzelet számára, hiszen ez már valószínűleg sosem fog kiderülni.

Magyar szemmel ezek az események amiatt jelentenek nagy tanulságot, hogy tetszik vagy nem (sok szempontból persze előnyöket jelent), de Amerika diktálja a világ működését, a rendszert ők diktálják, ahogy a kultúrát, a művészetet, minden szempontból amerikai életmódot utánozzuk, azt éljük, így ha látni szeretnénk a jövőnket, az USA-t kell figyelemmel kísérnünk (ahogy ezt a zseniális 1976-os, Sidney Lumet által rendezett Hálózat című filmben is elmondják, ami szintén kötelező darab), vagyis: "Vigyázó szemeiteket USA-ra vessétek!"

Sok minden van, amit érdemes ellesni, amit érdemes eltanulnunk és van, amit semmiképp sem tudunk magunkra illeszteni, és nem is szabad. Az amerikai látásmód és az európai látásmód közti különbséget többek között Arnold Schwarzenegger fogalmazta meg nagyon lényegre törően (sajnos ezt az interjút már sehol sem találom YouTube-on, lehet, hogy azóta leszedték): Ha  például egy európai lát valakit egy jó autóban mondjuk, akkor egyből azon agyal, vajon milyen "ügyeskedéssel" szerezhette, biztos jól helyezkedett, lopott, csalt, hazudott. Egy amerikai viszont ilyenkor arra gondol, hogy ő is szeretne egy ilyen jó autót, és ő is szeretné megtudni a titkot, mint ahogy pont ez a példát a Wall Street farkasa című filmben (szintén nagy Scorsese-kedvenc) is ábrázolták Donnie karakterével (akit Jonah Hill játszik). 

Sima, egyszerű asztalos munkásként egy étteremben odamegy Leonardo DiCaprio karakteréhez és rákérdez, hogy mit dolgozik, hogy ilyen jó kocsikkal flangál (mivel már többször felfigyelt erre, hiszen egy épületben laktak). 

A DiCaprio által játszott Jordan Belfort pedig elmondja, majd ennek eredményeként Donnie ki is lép eddigi munkahelyéről, és el is kezd dolgozni a cégében.

Ez a mentalitásbeli különbség. Ez Amerika. De ha valaki Európában vagy hazánkban közeledne hozzánk ilyen érdeklődéssel és nyíltsággal, akkor talán az lenne a gyanús.

Talán ehhez egy teljesen más szemléletváltás, egy teljesen más kultúra kell.

Természetesen nem David Koresh pártján állok Waco esetében, hiszen egészen biztos, hogy egy megzakkant kultuszvezér volt, bár az is igaz, hogy igazából senkinek sem ártott, és akik vele maradtak az ostrom végéig, azok az emberek mind önszántukból maradtak vele, és senkit sem kötelezett erre. Nem ártott ő az embereknek, ahogy a hatalomnak és USA kormányának sem. Az egyetlen igazi bűne az volt, hogy levállt a rendszerről, hogy máshogy éljen, főként önellátó közösséget hozott létre, mely leginkább az amish-okhoz hasonlítható. Az egyetlen hivatalos bűne az volt, hogy nem volt hajlandó a hatóságokat beengedni az épületbe, akik fegyverkutatást akartak tartani nála, ugyanis elterjedt a híre, hogy a dávidisták fegyvereket tartanak (ami igaz is volt, de csak önvédelmi célból tartottak fegyvereket). Nem gyilkoltak meg senkit, és őrültség lenne azt gondolni, hogy le akarták volna rohanni Amerikát vagy ilyesmi. 

Mennyi esélyük lett volna?

Hogy arra hogy volt képes rávenni a híveit, hogy minden nő és minden feleség csak vele háljon, és mindegyiket el is vette (akiktől több gyereke is született), az máig egy örök rejtély. A kamerákon keresztül, felvételeket nézve számomra nem tűnik egy különösebben karizmatikus alaknak, de attól még lehet, hogy az volt, hiszen rengetegen hittek benne.

Mint oly sok minden, ez is a történelem megannyi rejtélyei közé tartozik.

A föld alá elásott, menedékként szolgáló iskolabusz (mely egy föld alatti folyosóval összeköttetésben állt a valamikori épülettel) romjai még mindig ott vannak szomorú emlékként a helyszínen. Az iskolabuszban több nő és gyermek lelte szörnyű halálát a tűz során.

____________________________________________________
További linkek, érdekességek:
Hat évig titkolózott az FBI
(https://www.hetek.hu/hatter/199908/hat_evig_titkolozott_az_fbi)
Kik voltak a dávidisták? A vallásszabadságért küzdő aktivisták vagy fanatikus szektatagok?
(https://reli.blog.hu/2018/06/20/kik_voltak_a_davidistak_a_vallasszabadsagert_kuzdo_aktivistak_vagy_fanatikus_szektatagok)
A Waco elég súlyos sorozatnak tűnik így elsőre 
(https://comment.blog.hu/2017/10/02/a_waco_eleg_sulyos_sorozatnak_tunik_igy_elsore)
Az oklahomai robbantó büszke arra, hogy 168 embert ölt meg
(https://www.origo.hu/nagyvilag/20010330azoklahomai.html)
Trükkök százai
(https://www.beronis.hu/l/trukkok-szazai/)